Réti virágok

 

 

 

Őriszentpéter rétjein számos értékes és védett növényfaj, köztük szemet gyönyörködtető vadvirágok is élnek. Mocsárrétek, nedves magaskórósok májustól júliusig virágzó növénye a kígyógyökerű keserűfű (1. kép). A derékmagasságig is megnövő, rózsaszín virágú növény nagyobb állományai távolról is megkapó látványt nyújtanak. Nevét kígyószerűen tekeredő gyöktörzséről kapta, a népi gyógyászat emésztő-szervrendszeri betegségek és sebkezelés céljára használta. Tőleveleiből a spenóthoz hasonlóan főzeléket készítettek. Őriszentpéteren, a református temetővel szembeni réteken több száz egyedével találkozhatunk. A magashegységi üde rétek jellemző faja, az ország keletebbre eső területein ritkának mondható. 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kenyérbél cickafark (lásd 2. kép) az őrségi láp- és mocsárréteken kifejezetten gyakorinak mondható, holott a faj országos szinten ritkának számít. A nyár második felétől egészen késő őszig bontja fehér virágait, melyek apró kenyérmorzsákra emlékeztetnek, innen ered magyar elnevezése. Hosszúkás levelei sötétzöldek, aprón fogazottak, szára elérheti az 1 m magasságot. Széleskörű felhasználása ismert a népi gyógyászatban, de rovarriasztó céllal is alkalmazták. 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kornistárnics (lásd 3. kép) a mocsárrétek, kiszáradó láprétek jellegzetes faja, mely nyár végén, ősszel bontja szirmait a patakvölgyekben húzódó kaszálókon. Virágszíne egészen jellegzetes, fénylő mélykék: a tárnicsok tudományos nevéből ered az „enciánkék” elnevezés. Természetvédelmi jelentőségét növeli, hogy egy védett lepkeritkaság, a szürkés hangyaboglárka kizárólag e faj virágzatára helyezi petéit.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az őrségi népi nevén mocsári liliomként ismert szibériai nőszirom (4. kép) vízfolyások mentén, mocsárréteken megjelenő, nagytermetű faj, melynek állományait májusban messziről hirdetik kékeslila színű virágai. Élőhelyei az egykori kaszálók felhagyásával jelentősen megfogyatkoztak, ugyanakkor a gyakori kaszálás vagy erős legelési nyomás is veszélyezteti. A vízfolyások szabályozása miatt számos helyen a kiszáradás fenyegeti.