Gazdasági program 2019 -2024

GAZDASÁGI CIKLUSPROGRAM

(TERVEZET)

ŐRISZENTPÉTER VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK
GAZDASÁGI PROGRAMJA


      2019 ­– 2024.

 

I. Helyzetértékelés

Őriszentpéter 1160 fő lakosságszámmal rendelkező, 33,5 km2-en elterülő kisváros Vas megyében, a magyar, szlovén és osztrák határok találkozásánál. Magyarország második legkisebb városa, amely rangot 2005. július 1-ével szerzett. Speciális település szerkezeti módja, a szeres elrendezés az Őrségnek, mint történelmi tájegységnek Magyarország történelemben betöltött szerepével és küldetésével áll szoros összefüggésben. Épített öröksége egyedülálló, bár romló állapotú. Teljes bel- és külterülete védett, az Őrségi Nemzeti Park természetvédelmi oltalma alatt áll.

A 22 településből álló és hatezres lélekszámú Őriszentpéteri Kistérség központi, városi rangú települése. 2013 óta a Körmendi Járás része. Közigazgatási központ járási kirendeltséggel és kormányablakkal. Közös önkormányzati hivatalát 13 település hozta létre magát Őriszentpétert is beleértve.

A település lakosságszáma 2005-ig lassú apadást mutat, jelenleg pedig stagnál az 1200 fős lakosságszám környékén. Demográfiai adottságai nem túl kedvezőek, bár a kistérségi átlagnál sokkal jobbak. A munkanélküliségi mutatók az országos átlagnál jobbak, a megyeinél viszont gyengébbek.

Nincsen a településen nagyvállalkozás, a középső szintet is csak egy-egy vállalkozás reprezentálja, így jellemzően mikrovállalkozások, zömében egyéni vállalkozók képezik a vállalkozói réteget, amelynek így a jövedelemtermelő és adófizető képessége is gyengének mondható. Nagyobb vállalkozások letelepedését sem az alacsony népességszám, sem a szakképzett munkaerő hiánya, sem pedig a természetvédelmi oltalom nem segíti. Ennél fogva nincs a településen és a térségben megfelelő számú munkahely, ami a fiatalok letelepedését elősegíthetné. A munkavállalók jó része ezért ingázik a környező városok, Ausztria és Szlovénia irányába. Az Őrség és Őriszentpéter turisztikai imázsa viszont lehetőséget teremt főként a falusi turizmus formájában pótlólagos-, de akár főtevékenységként történő jövedelemszerzésre is. Turisztikai célú vállalkozások indítását és működtetését ellenben nagymértékben nehezíti a turizmus szezonális jellege, amely a májustól szeptemberig tartó rövid időszakra koncentrálódik. Az elmúlt években az Őrség ismertségének és az utazási szokások megváltozásának, a motivációk átértékelődésének köszönhetően a szezonalitás mérséklődése figyelhető meg. Őriszentpéteren 2012. július 7-én a régióban talán az elsőként Helyi Termelői Piac nyílt, amely egész éven át tartó működésével élénkíti a helyi gazdaságot, ösztönzi a helyi termelést és turisztikai attrakcióként is funkcionál. A helyi gazdaságban betöltött szerepe egyre fontosabbá válik, látogatottsága a szezonban egészen kimagasló.

Őriszentpéter Önkormányzatának költségvetési gazdálkodása kényszerpályán mozgott egészen a 2012. év végi önkormányzati adósságkonszolidációig, amikor is a Magyar Állam közel 40 millió Ft értékben vállalta át Őriszentpéter hitelek formájában fennálló adósságait. Eddig az ideig viszont az Önkormányzat már visszatermelte az adósságainak legalább a 80%-át. Ez óriási terhet jelentett 2006 óta minden évben a költségvetésnek, hiszen 25 millió Ft értékű adósságteher rakódott a folyó évi büdzsére. Nem szorul magyarázatra, hogy ez milyen nehézségeket jelentett az átlagosan 350-400 millió Ft nagyságrendű költségvetési főösszeggel rendelkező Önkormányzatunk életében. Talán ez a néhány adat is hűen mutatja, hogy sikeresnek értékelhető az előző időszakok gazdasági ciklusprogramjainak végrehajtása, hiszen a jelentős pénzügyi nehézségek ellenére is sikerült nagyon komoly infrastrukturális fejlesztéseket végrehajtani a településünkön.

II. Fejlesztési elképzelések, programok

Jelen Gazdasági Ciklusprogram összeállítási logikájában folytatni kívánja a korábbi ciklusprogramokban már alkalmazott megközelítés módot, amely ésszerű kompromisszumok felvállalásával mérsékelni próbálja azt a kontrasztot, amely az inkább óvatos gazdálkodásra predesztinált önkormányzati költségvetési helyzet és a túlzónak egyáltalán nem mondható fejlesztési igények között feszül.

A./ Városközponti gazdasági-, kulturális-, és közösségi infrastruktúra-fejlesztés

Az intézkedés legfontosabb elemei:

  1. Zöld Város projekt (II). A sikeresen megvalósuló I. etap beavatkozási területe a központ, Egészségház és a park általan határolt rész volt. Ennek folytatásaként ugyanezen a területen a járdák, hidak, parki sétány felújításában, új parkolóhelyek kialakításában (főútvonal mellett a csapadékvíz elvezető árkok burkolásával) és a meglévők (COOP ABC, Vadászati kiállítás mellett) térburkolattal történő ellátásában célszerű gondolkodni. A park sport- és játszótéri övezeti funkciójában egy új építésű konditerem jelentheti a funkció bővülését, egyúttal a megfelelő helyre kerülését. A meglévő szabadtéri színpad a nagyrendezvényeink sikeres lebonyolítása szempontjából véglegesen főszerepbe került. Felújításával, bővítésével, esetlegesen fedett színpadtér kialakításával hatékonyabban töltheti be nemes szerepét. A település utcanév táblái, a szer-táblák szintén megújulnak. Forrásigény becsült nagyságrendje: 300-350 M Ft.
  2. Piactér kialakítása. Az előző pontban említett Zöld Város projektnek a Vásárcsarnok projektrész elhagyásával sikerülhetett csak megvalósulni. Időközben az Őrségi Termelői Piac is megtalálta végső helyét és a látogatottsága is minden korábbi eredményt felülmúló. Mindezek miatt a piacterületnek egy nagyon komoly infrastrukturális fejlesztésében érezhetjük magunkat minden szempontból feljogosítva gondolkodni, amely kiterjed a terület térburkolására, a piaci rész részleges vagy teljes fedésére, elárusító pavilonok számának a bővítésére és cseréjére, tároló- és hűtő kapacitás fejlesztésére, önálló vizesblokk létesítésére, az odavezető út megerősítésére, stb. Forrásigény: 100 M Ft.
  3. Az önkormányzati működést, az önkormányzati intézményeket és a helyi vállalkozásokat segítő kapacitások létesítése:
  • Városgazdálkodási Telephely létesítése.
  • Óvoda rekonstrukciós program. (Tetőszerkezet felújítása, cseréje; nyílászárók cseréje; hőszigetelés; bejárat felújítása, akadálymentessé tétele; óvodai neveléshez kapcsolódó eszközök, bútorok, játékok, bútorzat beszerzése.) Becsült költségigény: 100 M FT.
  • Kültéri Óvodai tornapálya kialakítása az „Irány a pálya” program segítségével.
  • A Sárga Ház sikeres felújításával és funkció váltásával a vállalkozásokat és a helyi közellátást, közszolgáltatásokat segítő kapacitás építés valósult meg, amelyben még vannak szabad lehetőségek. Önkormányzati részről egy helyi termék bolt és információs iroda létesítésével célszerű a frekventált státusz nyújtotta előnyöket kiaknázni.
  • Az előző bekezdésben hivatkozott fejlesztés bevételgeneráló képességének köszönhetően finanszírozhatóvá válik egy szerény mértékű, de nélkülözhetetlen önkormányzati humán kapacitás bővítés is, ami a kommunális feladatellátásban tudja mérsékelni az e területen mutatkozó hátrányainkat.
  • Leader-pályázatból megpróbáljuk beszerezni azt a régóta áhított síkfalmetsző adaptert, amellyel a szeri utak melletti területek (úttestre belógó növényzet) karbantartása valósulhat meg sokkal hatékonyabban.
  • Önkormányzati ingatlanhasznosítás termelő infrastruktúra telepítésével. TOP II fejlesztési javaslatként benyújtásra került 150 M ft forrásigénnyel. (A konkrét tevékenység még kimunkálásra vár)

B./ Turisztikai és közösségi célú fejlesztési elképzelések.

  1. Őrségi kerékpárút gerincvonal létesítése. A régi vasúti töltés nyomvonalának igénybevételével létesítendő fejlesztési elképzelésre 20 évvel ezelőtt készült az első megvalósíthatósági hatástanulmány Zalalövő és Hodos települések között. A megvalósulatlanság legfőbb oka a rendkívül magas költségigény mellett az a mára már minden elemében megdőlt sztereotípia, hogy az Őrség alacsony forgalmú közútjai kiválóan alkalmasak a kerékpáros közlekedésre is. A kezdeményezés most új lendületet kaphat, hiszen azt a Vas Megyei Önkormányzat is felkarolta, és a „hálózatosodás” jegyében - ami a meglévő kerékpárutakat új turisztikai területekkel kívánja összekötni – a Zalalövő – Őriszentpéter szakasz megépítésére nyújthattunk be költségigényt egy felmérés keretében.
  2. Parkerdő rehabilitáció folytatása. A korábbi sikeres INTERREG program segítségével a fejlesztési elképzelések nagyrészben megvalósultak. Megfontolásra érdemes azonban a meglévő funkciók kiegészítése, új attrakciókkal való bővítése, pl. az A/1. pontban bemutatott parkerdei kilátó megépítésével.
  3. Turista utak, körtúrák, kerékpáros útvonalak kialakítása. Őriszentpéter kiváló turisztikai adottságai rengeteg lehetőséget rejtenek. A pihenés, a rekreáció és a szabadidő aktív eltöltésére nagyszerű táji és természeti adottságaink vannak, amelyeket csekély beruházással és erőbefektetéssel könnyen a túrázási, kerékpározási és sportolási célok szolgálatába lehet állítani. Önkormányzati kezdeményezéssel, civil szervezeti lendületadással és kormányzati segítséggel megvalósulhatott az Őrség I-VI. kerékpáros útvonalak kitáblázása Őriszentpéter központtal, arra fürtszerűen felfűződve. Kialakításra és kitáblázásra került a közfoglalkoztatási program segítségével egy 8 és egy 3km hosszúságú gyalogos túraútvonal is. Ezt a projektet és a megkezdett munkát ebben a ciklusban is folytatnunk kell ŐRI 3-4-5 útvonalak létesítésével Baksaszer, Kovácsszer irányában és a Zala-patak mentén, valamint a meglévő útvonalak karbantartásával, tábláinak pótlásával.
  4. Őrségi Vadászati Kiállítás. Rangos attrakcióval erősödhetett Őriszentpéter turisztikai pozíciója a TOP támogatásával és a Vas Megyei Vadászkamara segítségének köszönhetően. A források azonban csak az épület felújítására és a kiállítás berendezésére voltak elégségesek, az udvar és a környezet turisztikai fogadóterületté történő fejlesztésére már sajnos nem. Mivel a terület nagyszerű és kihasználatlan potenciállal bír, ezért ide új látványosságok és kiszolgáló infrastruktúrák egyaránt telepíthetők tovább építve az elhelyezkedés és a bel tartalom jelentette rangos nívót.
  5. Termál-program. Már kötelező eleme a gazdasági ciklusprogramjainknak ez az elem, még ha nem is az azonnali és mindenképpen történő megvalósulás miatt, inkább csak jelzés értékkel, hogy továbbra sem vetjük el végérvényesen a lehetőségét, hiszen pályázati lehetőség és befektető hiányában felelőtlenség lenne az alaphangon több Mrd Ft költségvetésű programot a ciklusra konkrétan betervezni.

C./ Energetikai fejlesztések. Az elmúlt időszak napelemes beruházásainak sikerén felbuzdulva, valamint költség megtakarítási okokból és jövedelemtermelő képesség növelésének okán egyaránt célszerű a 2021-27-es időszak pályázati lehetőségeit kihasználva folytatni az energetikai célú fejlesztéseinket.

  1. Napelem erőmű beruházás. Az előző gazdasági ciklusprogramban célként megjelölt és sikeresen elért eredményként már rendelkezésre áll a projekt megvalósításához szükséges terület 20 kV-os betáplálási lehetőséggel a közelben. A beruházás indításához azonban szükséges még a legelőnyösebb finanszírozási konstrukció megtalálása, hiszen a jelenlegi finanszírozási környezetben 10-12 év megtérülési idővel lehet csak kalkulálni az éves szinten elérhető 30 – 40 M Ft-os bevétel eléréséhez, amely megoldás messze nem tűnik kielégítőnek. Mindez erősen külső tényezők függvénye, hiszen saját beruházásban, önerőből megvalósítani a beruházást nem lehetséges.
  2. Közvilágítás korszerűsítés. A meglévő 319 db lámpatest korszerű, LED-es rendszerűre történő cseréjével több, mint 50%-os energia- és költségmegtakarítás érhető el, ami a közvilágítási számlánkat megfelezheti. A beruházás pályázati forrás bevonása nélkül is megvalósítható, ezért a ciklus elején célszerű belevágni a megvalósításba.
  3. Önkormányzati épületek energetikai fejlesztése. A nagyobb önkormányzati épületek közül már csak az Egészségház maradt ki a zöld energiák hasznosításából és ezáltal az áramszámláink karcsúsítását.

D./ Kommunális-infrastruktúra fejlesztések.

  1. Szeri utak felújítása. A 2004-2005-ös szennyvízberuházást követően, 2005-ben fejeződött be a szeri utak felújítása. A 2006-10-es önkormányzati ciklusban megtörtént a kivitelezési hibák elismertethető részének a garanciális kijavíttatása. Az út és a padkák jelenlegi állapota már csak a rendszeres használatból és az időjárásból adódóan is indokolja a további költségvetési vonzattal is járó javítási munkák tervezését, szabályozási szempontból pedig az utak állapotát óvó korlátozó intézkedések bevezetését, amely az előző ciklusban meg is történt. A csak tűzoltó munkának számító toldozgatások-foltozgatások helyett teljes értékű megoldást csak a komplett burkolat javítás jelenthet, amely viszont pályázati forrás bevonása nélkül sajnos nem kigazdálkodható.
  2. Csapadékvíz elvezető rendszer ügye. Őriszentpéter domborzati adottságaiból adódóan komoly problémát jelent a jelentősebb esőzéseket követő, épületeket, értékeket veszélyeztető belvíz és egyéb vízkár a csapadékvíz elvezető rendszer hiányosságai miatt. Az 1980-ban az egész településre készülő, de nem túl részletesen kidolgozott, majd 2000-ben a felső égésszeri részre már részletesen kidolgozott terv mindenképpen aktualizálásra és pontos beköltségelésre szorul, amely az előző ciklus elején megtörtént. A tanulmány szerint települési szinten 400 millió Ft költségigénnyel orvosolható teljeskörűen a probléma, ami 2020-as árszinten számolva minimum 800 M Ft-os nagyságrendet jelent. A Vas Megyei TOP pályázati kategória segítségével 190 M Ft értékben elkezdődhet három településrészen a kivitelezési munka talán már ebben az esztendőben. A fennmaradó részekre a TOP II keretében már benyújtottuk javaslatunkat, méghozzá prioritással kérve az ügy súlyozását.
  3. Járdák helyzete. Sajnos a járdáink állapota sem lóg a fenti sorból, ezért szintén beavatkozási terület kell, hogy legyen jelen ciklusban. Magyar Falu Programból 5 M Ft-os anyagvásárlási támogatást nyertünk a buszállomás és a sportöltöző közötti járdaszakasz térkövezéssel történő felújítására. Szintén a megyei TOP II keretében több tématerületet érintően is nyújtottunk be erre vonatkozó konkrét projekt javaslatot. Egyrészt a Zöld Város II projekt keretében a település központi részeinek járdaszakaszainak felújítása szerepel, míg önálló projekt javaslatként ment be a központ és a temető közti járdaszakasz megépítése 100 M Ft- költségigénnyel.

E./ Önkormányzati lakóhely-kapacitás bővítés.

A demográfiai problémáink kezelésében kardinális szerepet tölt be a fiatalok letelepedésének és helyben tartásának az elősegítése. Ebben kulcsszerepet játszik a lakhatás biztosításának a kérdése. Az ingatlanárak ugyanis Őriszentpéteren a térség többi településéhez képest kifejezetten magasnak számítanak. Ráadásul speciális építéshatósági előírásokat is figyelembe kell venni, ami több millió forinttal drágíthatja meg az építkezést. Ha ehhez még hozzátesszük azt, hogy hiányoznak azok a helyi munkahelyek, ahonnét biztosítható lenne a finanszírozás fedezete és egyáltalán a letelepedő család megélhetése, akkor látjuk igazán, hogy milyen komoly problémával állunk szemben. Ennél a programnál kifejezetten fontos leszögezni, hogy olyan hosszú távú stratégiai célkitűzésről van szó, amelynek megvalósítása a cikluson átível.

  1. Fecskeház projekt. A probléma első két összetevőjére adhat választ a Fecskeház projekt létjogosultságára, amely önkormányzat által épített, a fiatalok letelepedését szolgáló társasházi ingatlant jelent. A magas építési költségek miatt azonban ez csak pályázati úton finanszírozható, amelyre remélhetőleg a megyei TOP program jelenthet megoldást. Ezirányú fejlesztési elképzelésünket jeleztük is 150 M Ft költségigénnyel
  2. Új építési telkek kialakítása. Tekintettel arra, hogy elfogytak az önkormányzati építési telkek, amely az olcsó telekvásárlás egyetlen formáját jelentette a településen, ezért hangsúlyozottan fontos ennek a lehetőségnek a mielőbbi visszaállítása. Ez két formában képzelhető el. Az egyszerűbb, de relatíve költségesebb megoldás a közvetlen építési-telek vásárlás, amelyet aztán kedvezmény biztosításával értékesítene az önkormányzat fiatal párok számára. A másik megoldás az arra alkalmas területek művelési ágának átminősítésével és a rendezési terv módosításával képzelhető el, de ehhez is szükséges az átsorolandó területek megvásárlása.

 

F./ A település komfortosságát és biztonságát szolgáló fejlesztési elképzelések.

  1. Utcanév táblák (Szer-táblák), várostérképek. A település szeres jellegéből fakadóan egyáltalán nem egyszerű a tájékozódás az ide látogató számára. A település „olvashatóságát” nagymértékben megkönnyítette az előző ciklusban a Parkerdő rehabilitációval párhuzamosan elkészülő település- és szertérkép táblák rendszere. Amik még hiányoznak, a szerek neveit feltüntető új utcanév táblák, melyek a Zöld Város II programban nevesítésre kerültek.
  2. Gyalogos átkelő. Bár a gyermekek biztonságban történő iskolába jutásán sokat javított az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság parkolójának e célra is történő használhatóságát biztosító kerítés kapu építése a tulajdonos hozzájárulásával, azonban közlekedésbiztonsági szempontból továbbra is indokolt a „Kis iskola” előtti gyalogosátkelés biztonságának a javítása, ami gyalogátkelőhely megépítésével érhető csak el. A tervek rendelkezésre állnak. A Megyei TOP pályázati kiírásaihoz a beruházást szintén programba foglaltuk 50 M Ft-os költségvetéssel.
  3. Parkolók felújítása, létesítése az A/1. pontban leírtak szerint, kiegészítve azzal, hogy az autóbuszállomás melletti terület szintén alkalmas lehet parkolóhelyek kialakítására akár a Vadászati Kiállítás autóbusszal érkező csoportjai, akár pedig a turisztikai szezonban az Őrségi Termelői Piac vásárlói számára.

G./ Egészségügy

Alapcélkitűzés, hogy a város polgárai által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások továbbra is biztosítottak legyenek, lehetőség szerint színvonaluk emelkedjen. Ennek infrastrukturális feltétele biztosított az új Egészségházban.

  • az előző ciklusban önerőből valósulhatott meg az Egészségház parkolójának a térkövezése.
  • Önkormányzati épületeink felújításának sorából eddig kimaradt a Fogorvosi rendelő, melyre megoldást kell találni.

H./ Rendezési terv, egyéb tervek

A városrendezés kapcsán az egyik legfontosabb elv az, hogy az itt élő és idelátogató polgárok, az itt működő vállalkozások a falusi-kisvárosi építészeti környezet sajátosságait figyelembe véve valósíthassák meg fejlesztési elképzeléseiket. Ennek kiemelkedő szabályozó eszköze a város településszerkezeti terve és szabályozási terve, mely felülvizsgálata elodázhatatlan feladat, egyúttal törvényi kötelezettség 2021-es határidővel. Mindemellett a korábbi programokban megfogalmazott fejlesztési programok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges tervdokumentációk, megvalósíthatósági tanulmányok és tervek elkészítése szintén kiemelten kezelendő feladat.

A készülő terveknek figyelembe kell venni:
- a városnak a régió idegenforgalmában kialakítható szerepének erősítését;
- a minőségi turizmus fejlesztésének eszközeit;
- a sportolási lehetőségek fejlesztését,
- a közlekedési infrastruktúrát;
- a közterületi rendezési beavatkozások minőségi környezetkialakítási céljait
- a minőségi lakó-üdülőterületi jelleghez illeszthető, kis-és középvállalkozások megtelepedését lehetővé tevő területfejlesztést;
- a már elfogadott szabályozási tervi programokat.
 

II. ÖSSZEGZÉS

Őriszentpéter jövője és fejlődése szempontjából kardinális kérdés a munkanélküliség-, a munkahelyteremtés- és a fiatalok helyben tartásának kezelése a helyi gazdaság erősítése által. Fontos cél, hogy a 2005-ben városi rangot kapott település a kistérségi központi szerepkör megerősítésével is biztos megélhetést, komfortos életteret, új lehetőségeket adjon lakóinak.

Fontos azonban ismét a korábbi ciklusprogramokŐriszentpéter 2019 - 24-es időszakára szóló gazdasági ciklusprogramja a Helyzetértékelésben bemutatott problémákra igyekszik – talán a lehetőségeit néha meghaladóan – hatékony válaszokat megfogalmazni. Fontos azonban ismét felhívni a figyelmet a korábbi, a Képviselő-testület által elfogadott gazdasági ciklusprogramok megközelítési logikájára: az a gazdasági ciklusprogramokra vonatkozó általános elvárás, miszerint a fejlesztési elképzelések túlnyomó részben a saját erőforrásokra támaszkodjanak, Őriszentpéter esetében – az önkormányzat vagyoni helyzete és bevételszerző képessége, a lakosság jövedelmi viszonyai, a vállalkozások gazdasági ereje és adóerő képessége által behatárolt lehetőségek ­- csak egy minimál program bemutatását tette volna lehetővé. A jóval „bátrabb” fejlesztési elképzelések programba történő integrálása éppen ezért inkább fejlesztéspolitikai irány-kijelölésnek tekinthetők, hiszen nagyobb részben pályázati lehetőségek kiaknázására támaszkodnak. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az önkormányzati bevételszerző lehetőségeket nem lehet, vagy nem kell tovább bővíteni, sem pedig azt, hogy a 2021-27-es időszak pályázati forrásainak bevonásával számoló program eltúlzó fejlesztési elképzeléseket felvázolására ragadtatta volna a Gazdasági Ciklusprogramot jóváhagyó önkormányzati Képviselő-testületet.

A fejlesztési források előteremtésére és a pályázati programok önkormányzati önerejének biztosítására szükséges tehát az önkormányzati bevételek bővítése, amely persze nem a lakosság és a helyi vállalkozások újabb adónemek bevezetésével történő tovább terhelése árán kell, hogy megvalósuljon (ez a megállapítás természetesen nem vonatkozik a már meglévő adónemek évenkénti szükségszerű felülvizsgálatára). Az első út az olyan önkormányzati termelő beruházások indításával képzelhető el, amely vagy bevételt termel, vagy pedig a működtetési, fenntartási költségeket csökkenti. Az előbbire a napelem erőmű beruházás, az utóbbira pedig a közvilágítás korszerűsítési program lehet a jó példa. A második út az önkormányzati nagyrendezvényekhez kapcsolódó bevételszerzési lehetőségek hatékonyabb kihasználását jelenti. Korábban ennek érdekében Képviselő-testületünk már meg is tette az első lépéseket az Őrségi Vásár és a Tökfesztivál helydíjainak a felülvizsgálatával, illetve a parkolójegy árának az emelésével. További – akár drasztikus - bevételnövekedést is eredményezhet a rendezvény(ek) belépőjegyessé tétele.

A megfogalmazott stratégiai célkitűzések elérésének záloga a tudatos és felelősségteljes, az adottságokat és a lehetőségeket reálisan mérlegelő előkészítő, tervező és végrehajtó munka, amely a bevezetőben megfogalmazott pénzügyi korlátok között is teljesíthető.

 

Őriszentpéter, 2020. szeptember 9.

   

                                                                                                                                                                                      Őr Zoltán
polgármester

A Gazdasági Ciklusprogramot a Képviselő-testület  … /2020.(…….) sz.  határozatával elfogadta.