Tisztelt  Mezőgazdászok!

A nyári betakarítási munkák amellett, hogy nagy fizikai igénybevételt jelentenek a mezőgazdaságban dolgozóknak, igen tűzveszélyesek is. Erre megfelelően fel kell készülni! Különösen fontos a betakarítási munkálatokban részt vevő erőgépek tűzvédelme, az aratásra, vonatkozó szabályok ismerete, betartása. A tűzvédelem mindig kiemelten kezelte a mezőgazdaság, ezen belül az aratás tűzvédelmét. A jogszabályok ismerete és annak közvetítése, átadása az érintettek felé fontos feladat. Annak érdekében, hogy a tűzeseteket a továbbiakban is megelőzzük és elkerüljük az esetleges tűzzel járó hatalmas anyagi károkat, kérem Önöket az alábbi tűzvédelmi szabályok áttekintésére, megtartására.

A mezőgazdasági gépek tüzeinek csökkenése érdekében az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet is szabályozza a munkagépeknek az aratási munkálatokban való részvételét.

• A kalászos termény betakarítási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel és szikracsapóval vagy lapáttal is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. (Az igénybevétel miatt fontos a mechanikus alkatrészek, csapágyak, ékszíjak, üzemanyag-ellátó rendszer fokozott ellenőrzése.)
• A jármű megfelelőségéről műszaki ellenőrzés keretében kell meggyőződni. A betakarítási munkák során használt, ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén, annak tervezett időpontját 10 nappal előbb írásban a tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. (A műszaki ellenőrzés megtartásának nem feltétele a tűzvédelmi hatóság részvétele, a műszaki ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet sem kell megküldeni a tűzvédelmi hatóság részére!)
• A műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni.
• Az aratógépet hajlékony földelő vezetékkel kell ellátni, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.
• Figyelni kell arra is, hogy sehol ne csepegjen az üzemanyag vagy hidraulika-folyadék, mert ez nagyban segítheti egy esetleges tűz terjedését.
• Az erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és annak befejezése után közvetlenül, és a munkavégzést megszakító szünetekben köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.
• A munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.

• Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles szántással vagy tárcsázással kialakított védősávon kívül kell az arató-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.
• A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, esetlegesen a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.
• Az erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, betakarítással érintett területen nem végezhető.
• Az erő- és munkagépet, aratógépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.
• Az aratást közút, illetve vasútvonal mentén kell először elvégezni.
• A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútállomástól legalább 100 méter távolságon belül el kell távolítani, és legalább 3 méter széles védősávot kell kialakítani szántással vagy tárcsázással.
• A munkálatok közbeni dohányzás veszélyeit is fontos szem előtt tartani, gabonatáblán még a járművek, erő- és munkagépek vezetőfülkéiben sem szabad dohányozni.
• A gabonatáblától legközelebb 15 méterre lehet, éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet  kijelölni.
• A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és az esetleges tűz eloltásához megfelelő mennyiségű oltóvizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.
• A kazalozást végző erőgép a kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke vagy annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen,
• a szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen, de legalább naponta meg kell tisztítani.

Mindezeken túl, fontos az alábbiak betartása:

• Tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön, továbbá a tehergépkocsiból és pótkocsiból, valamint nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvényen, amelynek megengedett legnagyobb össztömege
  • meghaladja a 3500 kg-ot, de legfeljebb 12 000 kg             1 db legalább 6 kg-os

• meghaladja a 12 000 kg-ot: 1 db legalább 12 Kg-os vagy 2 db 6 Kg-os

A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, szabványos, por oltóanyagú, hordozható tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a járműtűz eloltására.

A fenti szabályok betartása mellett csökkenthető az aratási tüzek, géptüzek száma, valamint a munkagépeken elhelyezett tűzoltó készülékek, szikracsapó vagy lapát segítségével az aratásban résztvevő személyek a keletkező tüzeket késedelem nélkül el tudják oltani, ezzel csökkentve a további nagyobb károk esélyét.

Az aratási idény befejeződésével a termények szárításánál, tárolásánál is figyelemmel kell lenni a tűzvédelmi szabályok betartására.

Szárítóberendezések  tűzvédelme

A szárítóberendezések működtetése időjárásfüggő, hiszen szárazabb időben nem kell a gabonát szárítani. Minden termelő törekszik is arra, hogy az égőfejeket ne kelljen beindítani, hiszen az önköltséget nagyon megnöveli. A felkészülés időszakában nem ismerjük előre az időjárást, ezért kérjük az üzemeltetőket, hogy ellenőrizzék a szárítóberendezéseket is.

A szemle fő szempontjai a következők:

• az égőfejek karbantartása,
• a porkamra műszaki állapota, tisztasága,
• külső szemrevételezése a berendezés felépítményének,
• a hőfokszabályozó műszaki állapota,
• a tűzoltó készülékek rendszeresítése,
• a rendelkezésre álló oltóvíz biztosítása, időszakos ellenőrzése,
• az energiaforrás módja, a hozzátartozó szerelvények ellenőrzése,
• a kezelőszemélyzet típusvizsgája.

Terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető és a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását is figyelembe kell venni.

A tűzvédelmi szabályok megszegésének következményei

Lassan kezdetét veszi hazánkban az aratási szezon. Ahhoz, hogy a betakarítás tűzvédelmi szempontból zökkenőmentes legyen, a tűzvédelmi előírások betartását ellenőrizni szükséges.

A tűzvédelmi hatóság az észlelt szabálytalanságok esetén a jogszabályban rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság mértéke az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb 10 000 000 forint. A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. Amennyiben, a mezőgazdasági munkálatokkal kapcsolatos tűzvédelmi szabályokkal összefüggésben további kérdések merülnének fel, úgy azok a Körmendi Katasztrófavédelmi Kirendeltség hatósági osztálya munkatársainak feltehetők telefonon, illetve előre egyeztetve tűzbiztonsági konzultáció keretében ügyfélfogadási időben.