Röviden a fesztivál történetéről: A Virágzás Napjai küldetését az alcímként használt jelmondat írja le a legtömörebben: „Emberi találkozó a művészetek fényénél” Ennek jegyében jött létre 1993-ban az Őri Alapítvány és tűzte ki célul egyfajta szellemi impulzus közvetítését azon a „szűzföldön”, aminek a korabeli Őrség számított. (Az azóta bekövetkezett változások részben ennek az impulzusnak is köszönhetőek.) A Virágzás Napjait létrehozó koncepció az elmúlt évtizedek során alapvetően nem változott.
Elfogulatlan szemlélő tapasztalhatja, hogy a mai világban rohamosan csökken azoknak a helyeknek a száma, ahol még „nincs minden elrontva”. Az Őrség – természeti és szellemi kondícióit tekintve – ilyen helynek ígérkezett a Virágzás Napjai születése idején. Ha mi a „környezet védelméről” beszélünk, úgy a természeti- és a szellemi környezetre egyaránt gondolunk. Az alapítók az Őri Alapítvány létrehozásakor úgy vélték, hogy a külső értékek védelméhez a belső értékek gyarapításán keresztül vezet az út. Ennek eszközéül választották a Virágzás Napjai-t 1993-ban.
A fesztivál évente ismétlődik és kötött időtartamú – péntektől hétfőig tart. Ezen belül a program lineáris és folyamatos – az étkezések is közösen zajlanak – ami a befogadói közeg töretlen fennmaradását szolgálja. Igyekszünk kedvezményekkel segíteni a gyermekes családok együttes részvételét.
A találkozóra minden évben Pünkösdkor kerül sor – bár a Virágzás Napjai nem kötődik közvetlenül az egyházi ünnephez. Az Ünnep maga az együttlét, a pünkösdi történet megújítása – keresve hozzá azt a módot, ahogy a hajdani résztvevők „egy akarattal együtt valának”.
A különböző műfajú művészeti produkciók mellett egyenlő hangsúllyal szerepelnek a programban a gondolatkeltő, közvetlen tudástartalmat hordozó és közvetítő előadások. A művészeti programok kiválasztásánál minden elképzelhető műfaj szóba jöhet. Egyetlen kritérium: a minőség – a katarzisra való képesség. Ugyanakkor rendszeresen módot adunk a fiatal tehetségek bemutatkozására már kisgyermek kortól kezdve, így a születőben lévő művészek pótolhatatlan tapasztalatot szerezhetnek itt azáltal, hogy érett „mesterek” közelségében, értő és figyelmes közönség előtt lépnek pódiumra.
Az eszmeiség és a magas művészet szolgálata terméketlen marad, ha „húsz centivel megáll a föld felett” és nem tud gyökeret ereszteni. A Virágzás Napjai összeköt és kiegyenlít kulturális különbözőségeket. Számunkra ugyanolyan fontos a Virágzás Barátainak megtartása, akik távoli, visszatérő vendégei a fesztiválnak – mint azoknak a helyben élő embereknek a megnyerése, akik bizalmatlanok az ismeretlen értékekkel szemben. Jelzés értékű, hogy tizenhat éven át a fesztivál záró eseménye minden év Pünkösd Hétfőjén a szalafői Pityerszeren zajlott, a falumúzeum területén. Ez egyfajta képletes „földet érés”: oldott népünnepély, ahol a családi és kézműves programokban, játékokban, a helyi, hagyományos értékek is megjelennek.
A Virágzás Napjai esztétikai elkötelezettségét jelzi, hogy minden évben új, egyedi plakáttal és programfüzettel jelentkezik, amit a résztvevők ingyen kapnak meg. A fesztivál központja az Őrségi TeleHázban van Őriszentpéteren, ahol az Alapítvány munkatársai a szervezési ügyeket intézik és a kezdetektől fogva minden lehetséges szolgáltatással (pl. szállás, ellátás) a résztvevők rendelkezésére állnak.
Sülyi Péter
